„Fogy az idő, bezár egy ajtó-,

titok a vér, a könny, a jajszó...”

Zséda: Ajtók mögött című dala figyelemfelkeltő szövegével jó pár éve azért íródott, hogy felhívja a figyelmet a KAPCSOLATI ERŐSZAK és leginkább a NŐK ELLENI ERŐSZAK ellen.

A kapcsolati erőszak törvényi definíciója szerint az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban élő hozzátartozó, házastárs, élettárs, gyermeke, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére „az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás tanúsítása”, vagy a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak elvonása, ami a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki.

A törvényi tényállás további eleme az elkövetés rendszeres jellege is. Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetési tétel nem visszatartó erő az elkövetőek számára, hiszen a híradásokat nézve vagy az újságokat, internetes hírportálokat olvasva nap, mint nap elborzadva halljuk, olvasunk a hozzátartozók sérelmére vagy kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekrő.

Mindenki azt gondolja, ez csak mással történhet meg…

Mindenki azt gondolja, hogy az ő környeztében ez nem érinthet senkit…

Mindeközben a híradásokban a riasztó szalagcímeket és vérfagyasztó képsorokat látva a szomszédok, barátok, ismerősök, a postás vagy a boltos is azt nyilatkozza a mikrofon orra alátartó riporternek, hogy rendes, kedves család élt a bűncselekmény helyszínén, hangos szót soha senki nem hallott, vagy éppen azt, hogy mindenki tudta, hogy ez lesz a vége, mert az áldozatok rettegésben éltek az őket terrorizáló családtag miatt.

Közöny vagy hallgatás?

Azért, mert nem a mi dolgunk, vagy azért, mert mi nem akarunk belekeveredni semmibe?

Fásultság?

Mert már nem bízunk abban, hogy bárki változtathat ezeken…?

Ha jobban átgondolnánk, vagy ha belátnánk a zárt ajtók mögé, megdöbbennénk, hogy hány barátnőt, kollégát, testvért, osztálytársat ér akár naponta fizikai, lelki, szexuális erőszak.

Az érintettek szégyenként cipelik magukkal sorsukat, sokszor legközelebbi hozzátartozóiknak sem mernek beszélni róla.

Akkor mégis kinek a felelőssége, hogy az áldozat ne szégyenként élje meg a bántalmazottságát, ne higgye azt, hogy őt fogják hibáztatni a történtekért, és merjen beszélni róla, merjen segítséget kérni?

Igenis felelőssége lehet a barátnőnek, kollégának, testvérnek, postásnak, boltosnak is…

Hiszen ők azok, akik gyakran találkoznak a családtagokkal. Ők ismerik viselkedésüket, mozzanataikat, gesztusaikat. Ők ismerhetik fel a segítségkérés legapróbb jeleit. Ők törhetik meg a szomorú statisztikákat, azzal, ha segítő felelősséget vállalnak.

A meginterjúvoltaknak - a brutális bűncselekmények elkövetését követően – a riporterek soha nem szegezik oda a kérdést, hogy

• nem találta-e furcsának, hogy mindig zárva volt az ajtó?
• hogy a feleség soha nem mehetett sehova a férje nélkül?
• hogy időnként gyanús foltok éktelenkedtek a karon, arcon, melyeket sebtében próbált elmaszkírozni?
• hogy a gyerekek mindig feltűnően csendesek voltak? vagy:
• ha tudta, hogy baj van, miért nem a tragédia előtt szólt?

És ezer más intő jel utalhatott arra, hogy ebben a családban a zárt ajtók mögött semmi sem úgy működött, ahogy egy szerető családban, párkapcsolatban működni kellett volna.

Milyen intő jelei lehetnek annak, hogy valamelyik családtag bántalmazó családban él (itt lelki, fizikai és szexuális bántalmazásra is gondolni kell!)?

A bántalmazás jelei lehetnek a teljesség igénye nélkül:

- a bántalmazás látható jelei, fojtogatás, verés nyomai (melyeket gyakran sebtében, rosszul takar el)

- radiológiai eltérések keresése orvosi vizsgálat során (többszörös bordatörés, különböző idejű törések)

- nem baleseti jellegű sérülések, égés, forrázás nyomai

- izoláció, befelé fordulás

- agresszivitás

- depressziós tünetek

- deviáns magatartás, csavargás, elszökés

- drogozás, alkoholizálás

- önagresszió, öngyilkossági kísérlet

- alvászavarok, - evészavarok, - regresszív viselkedés, - regulációs zavarok, pszichoszomatikus tünetek,

- a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat,

- nemi aktus eljátszása,

- gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás vagy agresszivitás,

- megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás

- iskolai teljesítmény romlása

- szájüregi sérülések keresése, mely felveti szexuális abúzus gyanúját is

Tisztában kell lenni mindenkinek azzal, hogy a hatóságok felé jelzést bárki tehet. Állampolgári jogunk és egyben kötelességük a bűncselekményre utaló jelek hatóságok felé történő jelzése és ezzel életek megmentése!

„Az atlatszo.hu közérdekű adatigénylésére az ORFK a kapcsolati erőszak áldozatainak nemi megoszlását, az élet- vagy házastársak ellen elkövetett kapcsolati erőszak számait tekintve megdöbbentő számadatokat látunk.

Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2020-ban és 2021-ben összesen 211 nő vesztette életét emberölés, szándékos befejezett emberölés vagy halált okozó súlyos testi sértés miatt. A szándékos befejezett emberölések közel felében, azaz 43,44 százalékában nő volt az áldozat. Az elmúlt három évben a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma közel duplájára nőtt. 2021-ben 769 sértettet és 562 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség. Az eltérő számokat az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is.

Az adatok szerint a kapcsolati erőszak sértettjeinek túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában.”

2021-ben 45 ezer nőt ölt meg a partnere vagy családtagja világszerte, Európában ugyanez a szám 2500. Ez azt jelenti, hogy naponta több mint öt nőt és lánygyermeket ölnek meg a családtagjaik.

Hazánkban minden ötödik nő szenvedett el fizikai, szexuális erőszakot jelenlegi vagy korábbi partnerétől.

Mit tehet a gyermekvédelem?

A gyermekjóléti szolgálatok feladata és felelőssége egy olyan helyi szintű jelzőrendszer működtetése, amelynek feladata elsősorban a prevenció, másodsorban a jelzőrendszeri tagoktól, az állampolgároktól érkező jelzések hatékony kezelése, ezekre adott adekvát válaszreakciók --veszélyeztető körülmények feltérképezése, a jelzett probléma feltárása, súlyos veszélyeztetettség esetén hatósági intézkedés kezdeményezése.

Az elmúlt évek során a Gondos Panni Gyermekjóléti Központ szakemberei több alkalommal „road show” jelleggel szakmai tájékoztatást nyújtottak – elsősorban a köznevelési intézmények számára - arról, hogyan ismerjék fel a veszélyeztető jeleket, körülményeket – ezzel ösztönözve az intézmények szakembereit arra, hogy gyanú esetén is tegyék meg jelzésüket, hiszen nem az ő feladatuk a veszélyeztetettség súlyának mérlegelése.

A jelzések megtétele mellett lehetőségünk van kifejezetten bántalmazottak megsegítésére létrejött civil szervezetek, egyesületek, alapítványokkal való kapcsolatfelvételre, odairányításra is. Ezek a szervezetek speciálisan arra szerveződtek, hogy a bántalmazottakat, segítségre szorulókat megismertessék jogaikkal, a bántalmazó kapcsolatból való kilépési lehetőségeikkel. Szakemberek (jogász, pszichológus, önsegítő csoportok) hallgatják meg a segítséget kérő személy élettörténetét, és közösen gondolkodnak megoldási alternatívákon.

A teljesség igénye nélkül, néhány segítő civil szervezet elérhetősége:

• OKIT- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat tel.: 06-80-205-520
• Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tel: 116-11
• Patent Egyesület tel.: 36-70-252-5254
• Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület tel: 06 80 505-101                               

Ebben a cikkünkben arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy mindenki járjon nyitott szemmel, vegye észre a segítségkérés jeleit és tegyük meg a lépéseket barátunkért, kollégánkért, a szomszédunkért vagy akár saját magunkért.

Jönnek az ünnepek. Van, akinek ez örömteli. De azokban a családokban, ahol ilyenkor hosszabb rövidebb időre „bezárul az ajtó” (nincs óvoda, iskola, munkahelyi elfoglaltság), a szeretet helyett a félelem időszaka jön el.

Figyeljünk egymásra és ha kell, segítsük közeli, távoli hozzátartozóinak, barátainkat, rokonainkat.

Ha kell, legalább egy anonim jelzéssel!

Mindegy ki segít, az a lényeg, hogy segítsünk és ne legyünk közömbösek, ne mutogassunk másra, ne fordítsuk el a fejünket!

Krízistelefonszámunk az ünnepek alatt is folyamatosan hívható!

06/20/378-95-27

Gondos Panni Szociális Központ

elkötelezetten, az Önök segítői

/CH/