Ha valaki betér hozzánk a Gondos Panni Szociális Központba, és eljut az étkezőig, egy Walt Disney feliratot talál a falon: Egész jó móka megvalósítani a lehetetlent!

Néha valóban egészen lehetetlen helyzetben találjuk magunkat a munkánk során klienseink élethelyzeteinek megismerését követően a megoldások útján.

Ha azonban van mellettünk egy olyan munkatárs, mint Lampért Dorottya, aki a mosolyával, nyugalmával, kedvességével támogat bennünket a kihívásokkal teli megoldások megtalálásában, akkor kicsit könnyebben végezzük mi is a dolgunkat.

A mi Dórikánk ilyen. Ha szabadságra megy, ami ritkán fordul elő, egészen csendes a ház, a hiánya ott ólálkodik közöttünk.

Amikor visszatér, csicsergős és örömteli alaphangot ad a munkánknak, a Nap is kisüt, bármilyen borús is az idő.

A bejárati ajtónk felett kifele menet egy buzdító felirat búcsúzik a látogatótól, amit akár Dórika is írhatott volna: Mosolyogj! És a világ visszamosolyog rád!

Dórika! Köszönjük a kint is bent is felvidító mosolyodat!

Az interjút Dr. Mongyiné Istvánovits Judit készítette.

DOBPERGÉS  A  „TEMBUJUK” FÖLDJÉN

Amikor a bejárati ajtó feletti szélcsengő megszólal, és meghalljuk a hangodat, minden irodában tudjuk, hogy a kollégáink közül éppen ki érkezett. Hangos örömmel és a nevükön szólítva köszöntöd a munkatársakat. Honnan ez a vidámság és jólneveltség?

Imádok a munkahelyemre bejárni. Ez ösztönösen jön. Szeretem az itt dolgozó embereket, szeretek itt dolgozni.

Az üdvözléseddel felvidítasz bennünket is.  Az emberszeretetedet, a segítőkészségedet és tenni akarásodat sok főiskolát, egyetemet végzett szociális munkás megirigyelhetné! Hogyan kerültél hozzánk?

Az emberszeretet nem tanultam soha, ez belőlem jön. Úgy kerültem ide, hogy jelentkeztem egy álláshirdetésre 2016 őszén. Eljöttem az állásinterjúra, ahol a köszönés után szinte a második mondatom az volt, hogy szeretnék még egy gyermeket. Sajnos elsőre nem vettek fel, de nem a gyermekvállalás miatt, mégis tudtam, hogy egyszer itt fogok dolgozni. Végül így is lett, 2016. dec. 2-án kezdtem a munkát.

Sosem ítélkezel, senkit nem minősítesz, az ügyfeleket is jó szóval, kedvesen fogadod. Van közöttük olyan, akire szívesen gondolsz vissza?

Elég sokan vannak. A nevüket nem említeném. Van idősebb néni, aki gyakran jár ide be, szeret csacsogni, és mindig vidám. Aztán egy idősebb úr, aki sajnos kicsit nagyot hall, és ezért mindenki hallja, ha ő itt van.

Te a „recepciós” pultnál végzed a munkád. Beavatnál bennünket, hogy mi mindennel foglalkozol?

Mindennel. Iktatok, telefonokat kapcsolok, ügyfeleket fogadok. Számlákat intézem, és a dolgozók ügyes-bajos dolgait (aki ismeri az asztalomat, tudja) is. A nyomtatót kezelem. Számítógépen excell táblázatokat kezelek…stb.

Nagyon fiatal vagy. Hol végeztél, mit tanultál? Köztudott, hogy az intézmény dolgozóinak képzését támogatják a vezetőink. Vannak-e továbbtanulási terveid?

Balatonfüreden a Széchenyi Ferenc Szakközépiskolában érettségiztem. Utána pedig a SÉF- ben európai üzleti asszisztens képzésben vettem rész.

A két kisfiad mellett látsz-e lehetőséget továbbtanulásra? Ha igen, milyen irányban indulnál el?

Ezen még gondolkodnom kell. Vagy gazdasági területen vagy szociális munkásként talán tovább tanulnék.

Úgy tudom, dobol a nagyobbik kisfiad, a kicsi pedig az állatok világát ismeri alaposan. Amikor még anyaként csak tolmácsoltad a szavait, egyszer a kengurut tembujunak nevezte. Jót derültünk rajta. Innen a cím is. Mesélnél róluk?

A nagyobbik kisfiam, Hunor 9 éves, ő dobol. Imádom. Tiszta apja! A párom is ritkán szól, mint a székely öregember, de az hatásos. Jó apjuk a fiaimnak, és kiváló társ. Hunor is megfontolt, nem jár feleslegesen a szája, okos, gyakorlatias, csendes, mélyérzésű és gyógyító keze van.

A másik…húúú… a kicsi, Máté, 5 éves múlt, még óvodás. Anyja fia. Egész állatkertünk van otthon, teli vagyunk műanyag kisállatokkal. Csordát építünk és terelünk. A dinók harcolnak egymással. Mivel még nem teljesen tiszta a beszéde, vannak furcsa állatnevek, de pontosak a fordításaim. Mindig is tudtam, már egészen fiatal koromban is, hogy fiús anyuka leszek.

Tágabb családodat is gyakran szeretettel emlegeted. A mai fülnek szokatlan módon, Édesanyának, Édesapának szólítod őket.

Erre senki nem tanított, ez is magától jön. A szüleim rengeteget segítenek a gyerekek körül. Bármi van, számíthatunk rájuk. Még mindketten dolgoznak, de ez nem gátolja meg őket abban, hogy rohanjanak az unokáikhoz. A gyerekek is szeretnek a nagyszüleikkel lenni. Édesanya rengeteg programot szervez a családnak.

Még nem tartasz az élet közepén sem, családanya vagy, háztartást vezetsz, dolgozol. Hogyan tudsz kikapcsolódni? Van „énidőd”?

Imádok romantikus könyveket olvasni, ilyenkor minden más megvár. Barátnőmmel negyedévente elmegyünk Gárdonyba egy hétvégére (neki 3 lánya van), pihenünk. Iskolaidőben a péntek délutánokat az 5 gyerekkel töltjük. A gyerekek játszanak, mi pedig készítjük a vacsorát.

Abban biztos vagyok, hogy ha kifognád az aranyhalat, kívánságaid teljesítése nélkül is visszadobnád. De mégis mi lenne a három kívánságod?

Az első a jogosítvány. A második egy olyan törzsvásárlói kártya egy könyvesboltban, amiért annyi könyvet vehetnék, amennyit akarok. És… van még egy, szeretném megállítani az időt.

Bulvárjegyek:

Horoszkóp: skorpió

Kedvenc étel: Édesapa által készített rántott hús, de krumplipürével ám!

Kedvenc ital: Jägermeister

Kedvenc szín: Zöld

Kedvenc könyv: Nincs kedvenc. Imádom a romantikus regényeket, csak jó legyen a vége

Kedvenc vers: Weöres Sándor: A Tündér

Kedvenc film: A hobbit; A Gyűrűk Ura

Kedvenc város: Balatonfüred

Weöres Sándor: A Tündér

Bóbita, bóbita táncol,

Körben az angyalok ülnek,

Béka-hadak fuvoláznak,

Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, bóbita játszik,

Szárnyat igéz a malacra,

Ráül, igér neki csókot,

Röpteti és kikacagja.

Bóbita, bóbita épít,

Hajnali köd-fal a vára,

Termeiben sok a vendég,

Törpe-király fia-lánya.

Bóbita,bóbita álmos,

Elpihen őszi levélen,

Két csiga őrzi az álmát,

Szunnyad az ág sűrűjében.