Október havi névjegykártya rovatunkban Frecskó Judit kolléganőnkkel ismerkedhetnek meg. Judit szerény, finom lélek, akit egy veszteség vezetett a pályára. Ő az, aki külső, belső harmóniában éli mindennapjait, erőforrásait jól beosztva. Mindez kiderül az alábbi interjúból, melyet Valdner Veronika készített.

Hogyan indult a mai napod?

Ma is, mint általában 5 órakor keltem, hogy a kávémat nyugodtan, saját gondolataim társaságában ihassam meg. Ezután jöttek a fontos teendők még a munka elött, ahogy máskor is.

Ma már fél 8-kor az egyik gondozottamnál voltam, aki kétnaponta dialízisre utazik betegszállítóval. A kezelési napokon korábban megyek hozzá, előkészítem őt, mire jönnek érte. Állapota miatt teljes ellátást, nagy odafigyelést igényel.

Bemutatnád nekünk kicsit a területedet?

Jelenleg nyolc idősnek segítek, amely rengeteg feladatot ad. Hogy mindenkinél a maximumot nyújthassam, próbálok egy rendszert követni, hogy nekem és gondozottjaimnak is átláthatóbb, gördülékenyebb legyen a kettőnk közötti együttműködés. Napom nagy része a mindennapi általános feladatok elvégzéséből áll. Valakinél „gyógyszerezek”, valakit ápolok, mást sétáltatok, van, ahol takarítok, máskor ügyeket intézek, bevásárolok. Segítek az öltöztetésben, orvoshoz fodrászhoz kísérésben. Ezek mellett nagy gondot fordítok a mentális egészségük megtartására. Valakivel rengeteget beszélgetünk a régi időkről, van olyan, aki énekelni, vagy verset szavalni szeret. Munkám során nehézségek mindig akadnak, de tudomásul kell venni, hogy azokat így vagy úgy, de meg kell oldani. Gondozottjaimmal jó a kapcsolatom, úgy érzem bizalmukba fogadtak. Ez megkönnyíti a munkát mindegyikőnk számára.

Szerinted melyek a legfontosabb gondozói készségek?

A legfontosabb az empátia, hogy el tudjam fogadni a másikat olyannak, amilyen és hogy, képes legyek megérteni, ha valakinek rossz napja, vagy valamilyen megoldandó problémája van. Fontosnak tartom, hogy legyenek megfelelő szakmai eszközök a tarsolyomban ahhoz, hogy ezek megkönnyítésében vagy megoldásában minden alkalommal segítségükre lehessek.

Beszélnél kicsit a hivatásunkkal való kapcsolatodról? Hogyan kezdődött?

Még Salgótarjánban, egy idős nénit, - akit műtét után engedtek ki a kórházból - én ápoltam. Akkor nem dolgoztam, ezért meg tudtam oldani, hogy rendszeresen vele legyek és segítsek neki. Nagyon szoros, bensőséges kapcsolatot alakítottam ki vele, de sajnos kora és egészségi állapota miatt hamar elveszítették a hozzátartozói. Halálát én is nagy veszteségként éltem meg. Ez megviselt lelkileg, mégis ehhez köthető az a pont az életemben, amikor eldöntöttem, hogy segítő leszek.

2011-ben el is végeztem a szociális gondozó és ápoló képzést az ottani Munkaügyi Központ támogatásával. Nagyon szerettem, jó tanáraink voltak, rengeteg tudást adtak át. Gyakorlatomat a salgótarjáni kórházban, a helyi idősotthonban és házi segítségnyújtásban töltöttem.

Az első munkahelyem Gyöngyösön az Autista Központban volt. Ez egy bentlakásos intézmény, ahol

6-17 éves kor közötti autista gyermekek teljeskörű ellátását biztosítják. Délutános műszakban dolgoztam, az iskola utáni napköziben láttam el speciális gondozói feladatokat. Helyettesítőként csak pár hónapot lehettem ott és szép emlékeim vannak róla.

Aztán egy változás után Dunakeszire kerültem, ahol a helyi bölcsödében kisgyermek gondozó voltam. Egész nap a gyerekekkel játszottunk, énekeltünk. Itt 3 évet töltöttem el.

Ezután csöppentem bele ismét az idősellátás világába a Mazs-Alapítványnál Budapesten, ahol már házi segítségnyújtást végeztem. Nagyon aranyos, kedves, közvetlen gondozottjaim voltak, ott éreztem először, hogy ez az én valódi terepem, az én hivatásom.

Ezek a helyszínek Balatonfűzfőtől távoliak. Hogy vezetett ide az utad?

2019-ben kerültem Balatonfűzfőre. Páromnak van itt egy kis nyaralója, ahol sokat tartózkodtunk szabadságunk alatt, vagy hétvégéken. Idővel annyira megszerettük, hogy sokszor már nem szívesen utaztunk vissza a fővárosba, ezért 2020-ban a covid idején téliesítettük. Most már 4. éve élünk itt, nagyon szeretjük.

Hogyan és mikor kerültél a Gondos Panni Szociális Központba?

Az első munkahelyem a Támasz idősotthonban volt, de ott csak 3 hónapot töltöttem. A hatalmas gondozói fluktuáció miatt nem tudtunk csapatban dolgozni, rengeteg idegen kolléga volt. Már akkor éreztem, hogy inkább a házi segítségnyújtással foglalkoznék szívesebben.

Egyik kollégám javasolta, hogy jelentkezzek a Gondos Panni Szociális Központhoz gondozónak. Ezt meg is tettem, majd nemsokára fel is vettek.

Az első másfél évet Balatonalmádiban töltöttem, majd egy lehetőséget kihasználva Balatonfűzfőre kerültem, ahol jelenleg is dolgozom. Intézményemben korábbi és a jelenlegi szolgálató helyemet is nagyon szeretem.

Hogyan kapcsolódsz ki?

Mivel a munkanapok intenzitása fizikális, lelki erőforrásaimat nagyon igénybe veszi, találnom kellett valamit, ami pihentet, feltölt, kikapcsol. Ez jelenleg nekem a meditáció. Egyre többször alkalmazom, bár még a kezdeti fázisban vagyok, (kb. 1 éve csinálom) de nagyon sokat jelent már most számomra.

Nagyon szeretem a természetet, az állatokat. Meghatározóak voltak az életemben a Mátrában eltöltött évek. Akkoriban Markazon éltem, Hucul lovak tartásával és a Mátrában túravezetéssel foglalkoztam.

A hétvégék általában tavaszi, nyári időszakban a vízen telnek. Van egy kis vitorlásunk, ami a Balatonra tökéletesen megfelel. Mindig várjuk a szelet, hogy vízre szállhassunk. Az is felér számunkra egy meditációval, de már az is sokat jelent, hogy nyári időszakban ki tudok a teraszra ülni kávézni, gondolkodni, madárcsicsergést hallgatni.

Utazni is nagyon szeretek, mostanában Horvátországot, Svájcot, Németországot látogattuk meg. Nagy álmom idén a Tiszán való hajózás. Nyaralásunkat általában Horvátországban töltjük el, hajózással. Hajót bérlünk egy nagyobb társasággal és élvezzük a szelet és a hullámokat. Ez az igazi pihenés és kikapcsolódás.

Mesélnél a családodról is?

Két felnőtt lányom van, a nagyobbik 39 éves, ő Gyöngyösön él nyugodt családi környezetben. A kisebbik 26 éves, Budapesten lakik. Ő az egészségügyben tevékenykedik, intenzív osztályon dolgozik egy fővárosi kórházban. A jövőben diplomás ápoló szeretne lenni. Velük és párom gyermekeivel is jó a kapcsolatom, gyakran találkozunk, számíthatunk egymásra. 

Ha 3 kívánságod lehetne, mi lenne az?

Egészség, boldogság, anyagi biztonság. Ebben a sorrendben. 

Köszönöm szépen a beszélgetést!

Bulvár:  

horoszkóp: vízöntő

kedvenc étel: sovány húsok bármilyen formában

kedvenc ital: sima víz, pezsgő

kedvenc virág: margaréta

kedvenc szín: rózsaszín árnyalatai, fehér, pasztellszínek

kedvenc város: Eger

kedvenc film: mindenevő vagyok, a lényeg hogy szórakoztatasson

kedvenc könyv: Ernest Hemingway: Akiért a harang szól

kedvenc vers: Radnóti Miklós: Levél

Radnóti Miklós: Levél

Megkaptad Kedvesem a levelem?
Látod én magamat temetem:
Fehér lapokat írok tele,
Amikor zokognom kellene.
Azon, hogy Te nem vagy itt velem,
Tépd össze Kedves a levelem.

Jer már haza, hiszen úgy várlak,
Por lepi Kedves a szobádat,
Régi titkok illata lebben,
Száz régi csóknál tüzesebben.
Kívánja ajkam a Te ajkad,
Jaj, mennyi szép is lesz újra rajtad.

Jött Tőled is pár lila levél,
Melyre talán csókot is leheltél,
Egy-két bús szerelmi üzenet,
Melyre felelni csak csókkal lehet,
De oly messze vagy, elérhetetlen…
Tépd össze Kedves a levelem!