Ami a boltban nem kapható… 

2021 márciusában a Kossuth Rádió munkatársai 2 részes „nagyriportot” készítettek intézményünkről „A hely” című műsorban. A riporterek munkatársunkkal, Timóttal is beszélgettek, aki akkor azt mondta, hogy a hozzánk fordulók megkaphatják azt, ami a boltban nem kapható.

Hogy mi is ez, azt megtudhatják SZOLTINGER TIMÓT munkatársunkkal készített beszélgetésből.

Ő az, akit, nyugodtan nevezhetünk a mindennapok hősének, ami a vele készült interjú soraiból is kitetszik. Ő a kedves fiatalember a szomszédból, aki mindig megáll segíteni, megkérdezi, hogy mi a baj, vagy mire van szükség, hogy szebben teljen a nap.

Szeretjük végtelen nyugalmát, néha csípős, máskor édes humorérzékét. Amellett sem mehetünk el, hogy ezen pályán végtelenül fontos, hogy a férfiak is jelen legyenek! Ő itt van, teljes valójában.

Fogadják válaszait azzal a nyíltsággal és közvetlenséggel, amely jellemző rá! Ficsorné Kiss Stella beszélgetett vele. 

FKS: Kedves Timót, 2017-ben ismerkedtünk meg, amikor a Gondos Panni Szociális Központba jöttem dolgozni. Azonnal áradt belőled a kedves közvetlenség ahogyan ismeretlenül üdvözöltél. Te mindenkivel ilyen nyitott és közvetlen vagy?

SZT: Igen, ilyen az alaptermészetem. Nem is tudnék másmilyen lenni. A nyíltságom az életem minden területén jelen van. A munkám során ennek sok előnye van, néha hátránya is akad. Nem hiszem, hogy tudnék, illetve kellene ezen változtatnom. Én így vagyok jól! A véleményemet mindig őszintén megmondom, de természetesen a szakmai titkokat minden esetben megőrzöm.

FKS: Mikor döntötted el, hogy szociális területen fogsz dolgozni?

SZT: 2013 májusában szereztem meg a szakképesítést, azóta látom el a jelenlegi feladataimat. Előtte már ismerkedtem a szakmával. Azt mindig is tudtam, hogy nem személytelen dolgokkal szeretnék foglalkozni, hanem emberekkel. Itt jó helyen vagyok!

FKS: A Kossuth rádió intézményünkről készített „A Hely” című műsorában azt mondtad, hogy mi (a Gondos Panni Szociális Központ) olyat kínálunk, amit nem lehet a boltban megvenni. Megosztanád velünk mire gondoltál?

SZT: „A szükségnek megoldás kell, a léleknek odafigyelés és szeretet.” Ez saját idézet, ezzel a mottóval indul minden napom. A riportban is erre gondoltam, ezek a munkánk elengedhetetlen részei: odafigyelés, az empátia, a türelem és sorolhatnám még tovább.

FKS: Azt mondják a munkahelyünk a második otthonunk:

SZT: Tegnap 18.10 -kor értem haza, tehát igen. Nincs rá időm, hogy számoljam a perceket, órákat, hogy munkaidő alapján mérjem a figyelmet. A lelkem nem visz rá, hogy ott hagyjak egy idős gondozottat azért, mert lejárt a hivatalos munkaidőm. Ez egy olyan szakma, amit nem tud bárki csinálni. Ez bizony hivatás!

FKS: Ha rossz napod van, mit teszel, hogy jobban érezd magad? Mi a hobbyd?

SZT: A horgászat és hosszú séták. Akkor kiszellőzik az ember feje. A természet közelsége mindenre gyógyír. Hálásak lehetünk a sorsnak, hogy nem kell messzire mennünk, a lakóhelyünk adta lehetőségeket csak észre kell vennünk és élni vele.

FKS: Mi a legviccesebb dolog, ami veled történt a munkád során?

SZT: Itt nincs vicc! Ez egy komoly szakma. (Ez is vicc volt!) Persze, a humor elmaradhatatlan része a mindennapoknak. Ne múljon el úgy nap, hogy nem nevetünk! De mivel ezek sokszor tragikomikus helyzetek, ezek maradjanak most titokban!

FKS: Úgy tudjuk szeretsz utazni, mi volt a legszebb utazásod?

SZT: Tenerife. A természet közelsége kézzelfoghatóbbnak tűnt. Arra gondolok például, hogy gyíkok szaladgáltak mindenhol, vagy épp az óceán hangja suttogott a fülembe ottlétem alatt. Felejthetetlen élményben volt részem. Régen volt. Igen szeretek utazni, voltam Krétán, Horvátországban, többször síelni Ausztriában, Olaszországban. A magyar horgásztavakat is szívesen látogatom, például a tassi Duna holtágat, Gyékényest, a Széki-tavat.

FKS: Tősgyökeres almádinak számítasz, mi köt ide leginkább?

SZT: Már a dédszüleim is berényiek voltak, gazdálkodtak. Nagyapám volt számomra gyermekkoromban az apai minta, mert sajnos édesapámat kétévesen elvesztettem. Nekem az volt természetes, hogy nagyanyámmal jártam boltba, nagyapámmal az erdőszélére őzet lesni. Velük teltek a mindennapjaim, így a minta adott volt számomra a jelenlegi munkámhoz.

FKS: Érződik, hogy mennyire szereted a családodat!

SZT: Igen, minden családtagomra büszke vagyok. Örülök, hogy ide születtem. Sokáig egyke voltam, 18 éves koromban született meg az öcsém, akivel a mai napig is nagyon jó a kapcsolatunk.

FKS: Vannak ötleteid a szociális ellátás fejlesztésében itt Almádiban?

SZT: A fejlődés folyamatos, minden a maga idejében érkezik, sokat is teszünk ezért.

Végül a szokásos kérdések:

Mi a horoszkópod:                                           Bika

Mi a kedvenc ételed:                                       Rakott kel

Mi a kedvenc italod?                                       Hosszúlépés

Mi a kedvenc zenéd?                                      Beatles számok

Mi a kedvenc filmed?                                      Thrillereket szeretem

Mi a kedvenc könyved?                                  Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek

Köszönöm szépen, hogy megosztottad velünk magadról ezeket az információkat.