„Értéknek kell tekinteni az emberi sokféleséget. Eközben a legfontosabb mércét az emberi jogok jelentik, amelyek a kisebbségekre éppúgy érvényesek, mint a többségre. Csak az érdemel elismerés helyett kritikát, aki ezeket nem tartja tiszteletben.”    (Lutz Van Dijk)

"Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg […] a Közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell…" - Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetője, 1948.

A régi korokban nem léteztek emberi jogok. Az emberi jogok kialakulása során először a vallás és a lelkiismereti szabadságra vonatkozó jogok területén kezdődött el a fejlődés, majd a rabszolgaság eltörléséért indult meg a küzdelem. Az emberi jogok kezdeti fejlődése elsősorban az angol, az amerikai és a francia jogfejlődéshez kötődik. Jelentős gondolkodók (pl. Rousseau, Jean Bodin, Locke) is kifejtették a gondolataikat arról, hogy az emberek veleszületett méltósággal rendelkeznek és ehhez kapcsolódó jogaik elidegeníthetetlenek, és az állam köteles védelmet biztosítani ezekhez.

Az ENSZ 1945. évi alapítása óta egyik legfontosabb célja elősegíteni az emberi jogok biztosítását, az ENSZ Alapokmányában foglaltaknak megfelelően. Az emberi jogok elismerése iránt elkötelezettek nemzetközi szervezetek együttműködése nyomán az emberi jogokat egyezményekbe foglalták. A II. világháború szörnyűségeire és hatalmas emberveszteségeire, mintegy válaszul készült el az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az aláíró tagállamok kifejezték, hogy közös egyetértés legyen, azokról a jogokról, amelyek minden embert megilletnek. Ez alkotja a szabadságra, igazságosságra és békére épülő világ alapját. Ekkor még nem kötelező erejűnek, és nem kikényszeríthetőnek szánták az emberi jogok kinyilvánítását, azonban később az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és az általános szokásjog részeként kötelező erejűvé vált. Az államok kötelezték magukat arra, hogy az ENSZ-szel együttműködve biztosítják az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását.

Az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalta össze a klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok átfogó körét. A Nyilatkozat egy preambulumból és 30 cikkből áll, amelyek meghatározzák az alapvető emberi- és szabadságjogokat. Ezek a jogok egyformán vonatkoznak mindenkire bárhol a világon, megkülönböztetés nélkül.

Az Emberi jogok nyilatkozatának legfontosabb elemei:

• minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van, valamint az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, illetve a rabszolgaság, vagy szolgaságban és a rabszolga kereskedés tilalma, a kínvallatás, a kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetés, bánásmód tilalma,
• a törvény előtt egyenlőség és megkülönböztetés nélküli egyenlő védelem joga, az alapvető jogokat sértő eljárások ellen a tényleges jogorvoslatért való jog, az önkényesen letartóztatás, őrizetbe vétel vagy száműzés tilalma, a független, pártatlan, méltányos és nyilvános bírói eljáráshoz való jog, valamit bűntető ügyekben az ártatlanság vélelme,
• a magánélet a családi élet, a szabad mozgás, a lakóhely megválasztása, a levelezés védelme, a becsület és jó hírnév megsértésének tilalma, a magántulajdonhoz való jog, a lelkiismeret és vallásszabadság joga (a vallás és meggyőződés megváltoztatásának joga),
• a menedékjog, és az állampolgársághoz való jog, valamint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék,
• a házasságkötés és családalapítás szabadságának joga,
• a vélemény és a kifejezés szabadságának joga,
• a békés célú gyülekezés és egyesülési szabadsághoz való jog, a közügyekben való részévelt joga akár közvetlenül, akár képviselő úján, evvel összefüggésben a szavazás szabadságának, titkosságának, szavazatok egyenértékűségének a joga,
• a szociális biztonsághoz, a munkához, és a munka szabad megválasztásának joga, evvel összefüggésben a bérezés egyenlőségének joga, a pihenéshez és szabadidőhöz való jog, valamint az alapvető és a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga, az anyaság és a gyermekkor segítésének joga, a neveléshez, alapvető oktatáshoz való jog, a kulturális élet gyakorlásának joga.

 Az emberi jogok alapját az egyén iránti tisztelet elve képezi. Alapvetően abból indulnak ki a Nyilatkozat deklarálásban részt vevő államok, hogy minden ember erkölcsös és ésszerűen gondolkodó lény, aki megérdemli, hogy méltósággal kezeljék. Azért hívják őket emberi jogoknak, mert egyetemesek. Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Nemzetek vagy meghatározott csoportok élvezhetnek olyan jogokat, amelyek csak rájuk vonatkoznak, de az emberi jogok minden embert megilletnek – függetlenül attól, hogy ki ő, vagy hol él –, pusztán azért, mert él. Az emberi jogok azt jelentik, hogy van választás, és van esély. A nemzetközi fórumon fő elvként fogalmazódott, hogy az emberi életet, az emberi méltóságot mindenekfölött és minden körülmények között tisztelet illeti meg.

A Nyilatkozat alapul szolgált az emberi jogok védelmére összpontosuló és folyamatosan bővülő jogok rendszerének, amely ma már kiterjed a fogyatékkal élők, az őslakosok és a migráns munkavállalók jogaira is. Ebből eredően az alábbi területeken születtek meg a máig legfontosabb nemzetközi egyezmények. Például: Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966), Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (1979), Egyezmény a Gyermekek Jogairól (1989), Egyezmény a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól (2006).

Az ENSZ mellett több regionális szervezet próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, és párhuzamosan regionális szinten is megindult a nemzetközi együttműködés e jogok védelme érdekében. A regionális dokumentumok közül az alábbiakat érdemes kiemelni: Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950), Európai Szociális Charta, az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007).

Magyarország 1990. november 6-án lett - a kelet-közép-európai régióból elsőként - az Európa Tanács tagja. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása a régió többi országához képest korábban indult meg. A nemzetközi emberi jogi standardok beillesztése a jogrendszerünkbe is hamarabb történt. Evvel összefüggésben, - korábban az Alkotmányban - is rögzítésre kerültek az alapvető emberi jogok, valamint külön törvények születtek ezek deklarálására. Ekkor a különböző emberi jogi szabályok gyakorlati alkalmazásához szükséges kereteket az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező tevékenysége biztosította.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény két külön részben, a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata korszakalkotó eredmény a történelem során. Ebben rögzítették először, hogy az alapvető emberi jogokat egyetemlegesen védeni kell. A Nyilatkozatot megalkotásakor különböző jogi és kulturális háttérrel rendelkező, a világ különböző tájairól származó képviselők fogalmazták meg így az, minden nép és nemzet közös szándékának és elkötelezettségének eredménye. 1948. évi elfogadása óta a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma. Több mint 380 nyelvre és nyelvjárásra fordították le.

 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948. december 10-én írták alá, és ettől kezdve december 10-e minden évben az emberi jogok világnapja.

Az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme mindannyiunk fontos és közös feladata. Ha az emberek nem ismerik jól az emberi jogokat, akkor olyan visszaélések történhetnek, mint a diszkrimináció, az intolerancia, az igazságtalanság, az elnyomás, amely az emberi személy tiszteletének megsértéséhez vezet.

Az emberi jogok érvényesíthetősége és kikényszeríthetősége szempontjából fontos esemény, hogy az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei 2020. december eleji brüsszeli egyeztetésükön általános érvényű szankciórendszer létrehozásáról fogadtak el határozatot az emberi jogok megsértésének esetére. Ennek a határozatnak óriási jelentősége van, valamint jelzést küld a világnak arról is, hogy az EU elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.

GJB