RECEHORGOLÁS ÉS FUTÓCIPŐ
Havi névjegykártya rovatunkban Péntek Gáborné kolléganőnkkel ismerkedhetnek meg.
Annamari intézményünk Litéri Idősek Klubjának oszlopos tagja, 33 idős ember ügyes bajos dolgát intézi munkatársként, koordinálja a mindennapokat. Kirándulásokat, előadásokat szervez, klubdélutánt, kreatív kézműves foglalkozásokat tart, túrát vezet. Sosem unatkozik, mindig ˝zizeg˝, alkot valamit, nagyon kreatív, sokoldalú kolléga, aki igazi csapatként „terelgeti” a klubtagokat.
Az interjút Valdner Veronika készítette.
Tudom, hogy mindig készül valami a kezeid között. Most éppen mit alkotsz?
Jelenleg horgolt díszeket, ajándékokat készítek, többek között álomfogókat. Járok egy volt kollégámhoz horgoló klubba Hajmáskérre. Itt mindig új ötletekkel találkozom, amit meg is szeretek valósítani. Az interneten is rengeteg ötletet lehet találni, azokból is válogatok. Gyakran a néniket is bevonom e tevékenységekbe.
Honnan ez a kreativitás?
Nem tudom… mindig is szerettem gyártani valamit. Semmit sem dobok ki, mindig azt nézem, mit lehetne az adott nyersanyagból készíteni. Mindent el is rakok… csoportvezetőm, Zsuzsa nagy „örömére”.
Szeretem a különböző technikákat variálni, folyamatosan fejlesztem magam.
A papírfonás is így jött a képbe. Láttam egy videót róla, kipróbáltam. Tetszett. A néniknek is tetszett. Ez kb. 10 éve volt. Azóta is rendületlenül készítjük a szebbnél szebb használati tárgyakat, ajtókopogtatókat, adventi díszeket, húsvéti koszorúkat, különböző kosarakat, tárolóeszközöket.
Jelenleg az almádi klubtagok is szívesen jönnek elsajátítani a technikát. Mindig próbálok valami újat kitalálni nekik. Korábban kosarat fontunk vesszőből, de nem mindenki bírta, mert ahhoz erő kellett, illetve drága is az alapanyag. Ezért is váltottunk a papírfonásra.
A Litéri Idősek Klubjának munkatársa vagy. Beszélnél kicsit a tevékenységedről, és hogy milyen programokat kínáltok a klubtagok számára?
A hét minden napján megvannak a megszokott programok, amik a havi programfüzetben szerepelnek.
Hétfőn megcsinálom a kötelező adminisztrációt, illetve a szükséges ügyintézési, szervezési tevékenységeket végzem, majd a nénikkel már előkészülünk a következő napi papírfonásra. Keddenként lehetőség van még heti váltásban masszázs és pedikűr igénybevételére, a hét második felében inkább kinti programokat szervezek, kirándulunk, túrázunk, fürdőzünk, pénteken pedig a hétvége előtti fontosabb ügyeket, feladatokat oldom meg. Előfordul, hogy balesetek (combnyaktörés) utáni gyógytornában is segédkezem. Előadásokat is szervezek, főleg egészségfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel kapcsolatban. Ezek nagyon látogatottak. Időseim szeretik a kirándulásokról, utazásokról készült képek bemutatását is, amelyekkel korábbi közös élményeinket elevenítjük fel.
Rengeteget kirándulunk, túrázunk. A túrák általában 3-5 km hosszúak, számukra kivitelezhetőek. A túrázás a közkedvelt programok közé tartozik, a közelmúltban Kővágóörsön voltunk. Nagyon szeretjük a kis Balaton-felvidéki falvakat, nem kell sokat menni, mégis látványosak. Vannak települések, ahova egy évben többször is elutazunk, hogy az évszakok változásával újra láthassuk a szépségeket. Jó kapcsolatot ápolunk a intézményünk balatonalmádi klubjával is, kirándulásinkat általában közösen szervezzük.
A szórakoztató tevékenységeken kívül, természetesen klubtagjaink lelki és mentális egészségére is maximális figyelmet szentelünk, a klubban mindig elérhetnek egy kis beszélgetésre. Általában az egyszemélyes beszélgetéseket kedvelik. Igény esetén előfordul, hogy személyesen is meglátogatom őket otthonukban. A gyógyszereket a háziorvossal konzultálva, meghatalmazás alapján én íratom, én viszem ki annak, aki rászorul.
Milyenek a litéri idősek, mi jellemző rájuk leginkább?
Kíváncsiak, érdeklődőek, mondhatnám azt is, hogy bevállalósak. Bármi programot találok ki, szívesen velem tartanak, legyen az túra, múzeumlátogatás, főzőcskézés, kézműveskedés, bármi. Nem gubóznak be, jönnek, felhívnak, tartjuk a kapcsolatot, szívesen kérnek segítséget.
Természetesen vannak kevésbé kimozdulni vágyó tagok is, akiknek már mások az igényeik. Ők inkább beszélgetni, egy kis lelki feltöltődésre jönnek hozzám.
Miben kérik leginkább a segítségedet?
Sok dologban tudok nekik segíteni, a klub elsősorban arról szól, hogy aktív időseknek szervezek olyan elfoglaltságot, amivel megőrizhetik szellemi és fizikai frissességüket. De természetesen előfordul, hogy akár az egészségi állapotukkal kapcsolatban fordulnak hozzám, vagy egyéb ügyintézésben kérnek segítséget. Segítettem már költözésben, az otthonuk rendbetételében, bevásárlásban, tűzifa igénylésben, Gondos óra igénylésében. Mindenre igyekszem megoldást találni.
Mi a végzettséged, mióta dolgozol szociális területen? Beszélj magadról egy kicsit!
Gyermekkoromban édesanyámmal és nagynénémmel a nagyszülőknél éltünk Nyirádon. 1982-ben költöztünk be Ajkára anyukámmal, de a hétvégét mindig a mamáéknál töltöttem. Úgy gondolom, hogy az idősekhez való kötődés már akkor kialakult bennem.
Az általános iskola elvégzése után fodrász szerettem volna lenni, de nem vettek fel a képzésre, így kerültem az ajkai Bródy Imre Gimnázium ápolónő szakára. Nagyon jó szakoktatónk volt, nagyon szerettem. Szeretett túrázni, rengeteget kirándultam abban az időben az ő szervezésében. Meghatározó szerepet játszott az életemben, a mai napig tartjuk a kapcsolatot.
A szakiskola elvégzése után a Devecseri Idősek Otthonába kerültem, ahol 3 évet dolgoztam ápolónőként. Nagyon kemény volt, 100 idősünk volt különböző problémákkal, nehézségekkel. Három műszakban dolgoztam, mellette estin gimnáziumba jártam 2 évig, majd leérettségiztem. Nehéz időszak volt, de annak ellenére nagyon szerettem.
Aztán férjhez mentem és Litérre kerültem. Mivel egyedüli gyerek voltam, nagyon szerettem az újszülötteket, gyerekeket. Jelentkeztem a Veszprémi Kórház újszülött osztályára, ahova be is kerültem, ahol 3 évig dolgoztam. Csodálatos időszak volt, most is vannak olyan kolléganőim, akikkel együtt kezdtünk, van, hogy beugrom hozzájuk, ha arra járok.
Aztán jöttek a gyermekeim sorban, hárman. Az anyasági lejártával az akkori polgármester invitálására helyezkedtem el Litéren az Idősek Klubjába 2007-ben, még abban az évben került a klub a balatonalmádi Gondos Panni Központhoz. Azóta itt vagyok, már 18 éve.
Bemutatnád nekünk a családodat?
Három gyermekem van. Nagyfiamat Matyinak hívják, 29 éves, Veszprémben a Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd felvételizett Dániába, a Horsensi egyetemre, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett, Aalborgban pedig elvégezte a mesterképzést. Jelenleg szakmájában dolgozik, párjával Aalborgban élnek, ő gyógytornásznak tanul.
Második gyermekem Gréti, 27 éves, aki a Vetési Albert Gimnázium elvégzése után ugyancsak a Horsensi egyetemre került építőmérnöki szakra. Az építőmérnöki diploma megszerzése után Aalborgba költözött, ott a mesterképzés első félévét megcsinálta, majd keresztképzéssel átjelentkezett Hollandiába, ahol elvégezte a mesterképzést tavaly májusban. A diplomaosztóra ki is utaztunk Amsterdamba.
Örömmel tölt el, hogy szeptember 18. óta mérnöki munkahelye van, az amsterdami vasútállomás felújításában is közreműködik.
Legkisebb gyermekem Márton, aki 23 éves, nagyon célratörő, tudja, hogy mit akar és azért mindent meg is tesz. Ő is a Lovassyba járt, leérettségizett informatika szakon, de már a középiskola alatt tudta, hogy külföldön akar dolgozni. Testvérei segítségével a nyári szüneteket rendszerint munkával töltötte Dániában. Mindent saját zsebből finanszírozott. Ez év januárjában pedig lediplomázott informatikus szakon, tavaly februártól pedig informatikusként dolgozik Arhusban. Barátnője is informatikus.
Milyen időközönként találkoztok?
Az elmúlt években több alkalommal is kiutaztunk. Költöztettük Grétit, utána évben anyósommal mentünk ki, hogy találkozzon az unokákkal, aztán Matyi diplomaosztója következett. Nagyon féltem a repüléstől, de szuper élmény, nagyon szeretem. A Jylland félszigeten élnek, ha náluk vagyunk, rengeteget kirándulunk, túrázunk, tájfutunk. Gyönyörű nemzeti parkokat, túraútvonalakat lehet felfedezni, az emberek rengeteget vannak a szabad levegőn, nagyon barátságosak, kedvesek.
Hogy a tájfutás is szóba került… tudom, hogy lételemed a mozgás. Hogyan került az életedbe?
Annak idején sokat túráztam édesanyámmal, majd a középiskolában is folytattam. A tájfutást gyakorlatban először Bakonyoszlopon próbáltam ki, egy Országos Diáktalálkozó alkalmával. Nagyon megtetszett, az összes induló közül csak én csináltam meg a pályát hibátlanul. Aztán már itt Litéren egy május elseje alkalmával a Litéri Tájfutó Klub szervezett egy tájfutóversenyt, melyen Matyi el is indult. Érdekelte, úgyhogy elkezdte csinálni, először csak Litéren, aztán 3-4 év után átigazolt Veszprémbe, ahova később a többiek is követték.
Mivel férjemmel, mi is mindig jelen voltunk, nekünk is megtetszett. Először csak nyílt kategóriában indultunk, aztán kisebb, rövidebb pályákon. Jelenleg is részt veszünk kisebb versenyeken. Férjemmel mindig kiegészítjük egymást, én jobban tájékozódom, mint futok, ő pedig jobban fut, mint tájékozódik. Matyi és Gréti válogatott kerettag is volt korábban, mi csak hobbiból csináltuk mindig is.
A sok tevékenység mellet jut időd pihenni? Mi kapcsol ki igazán?
Legjobban a kirándulás, a túrázás kapcsol ki. Mindig kinézek valami eddig még általunk felfedezetlen látnivalót, és elindulunk. Nyáron nem igazán szeretek sehova menni a nagy tömeg miatt. De egész évben nagyon fontos számomra, hogy valahova kimozdulhassak, ahol friss levegő és csend van, ahol csak a madárcsicsergést hallom. Így tudok igazán kikapcsolni, ez mindent pénzt megér.
Mik a jövőre vonatkozó terveid?
Számomra az egészség és a nyugalom a legfontosabb. Gyermekeim remélem, már egyenesben vannak, mind magánélet, mind munka szempontjából, így tudok egy kicsit saját magunkra is koncentrálni. Van otthon egy saját sarkom, a „kézműves sarok”, ahol kötök, horgolok, vagy csak kézműves videókat nézek, hallgatok.
Köszönöm szépen a beszélgetést!
horoszkóp: halak
kedvenc étel: rakott karfiol, rakott káposzta, töltött káposzta
kedvenc ital: mindenféle limonádé
kedvenc szín: kék, türkiz, zöld
kedvenc város: Aalborg, Horsens, Arhus, Amsterdam, Pécs, Győr, Veszprém
kedvenc könyv: Hendrik Groen: Lesz ez még így se
kedvenc film: Életrevalók
kedvenc vers: Szabó Lőrinc: Tavasz
kedvenc virág: frézia és jácint
