Magyarországon a 2000-es évek elején jelentek meg először az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ), másnéven a „dizájner drogok”, amelyek fogyasztása 2009-2010-től kezdett szélesebb körben elterjedni. A dizájner drogok hihetetlen tempójú térhódítása jelentősen átalakította az európai, valamint a hazai kábítószerpiacot. Az újfajta szerek okozta problémák a szakembereket is jelentős kihívás elé állították, mind az egészségügyben, mind a szociális ellátórendszerben, valamint a bűnmegelőzés és bűnüldözés területén is.[1]

Mit is nevezünk új pszichoaktív szereknek, „dizájner drogoknak”?

A „dizájner drog” kifejezés Kaliforniából származik, mivel ott észlelték először droghatású anyagok olyan előállítását, amelynek során illegális anyagok kémiai szerkezetének a megváltoztatására kerül sor. Ezeket a módosított kémiai szerkezetű illegális anyagokat „ellenőrzött szerek analógjainak, illetve tervezett drogoknak (designer drugs) nevezték el.” (Szendrei, Domonkos és Hunyadi, 2012, p.357)

Az utóbb kiemelt elnevezést (designer drugs – „dizájner drogok”) vették át a nemzetközi szervek és a nemzetközi szakirodalom is, mely megnevezés egyaránt utal az új szerek előállítási módszerének veszélyességére, valamint az előállítás céljára is.

Az előállítási módszer rámutat az új pszichoaktív szerek kémiai szerkezetének megváltoztatására, amely kémiai eljárás során bizonytalan eredetű és összetételű anyagokat hoznak létre, amelyek korábban nem tapasztalt reakciókat és egészségügyi problémákat okoznak a szerhasználók körében. Továbbá megnehezíti az egészségügyi ellátást abban a tekintetben, hogy a kezelőorvosok nem tudják, milyen oki terápia[2] hatásos akár toxikus, akár elvonásos tünetek esetén (Kaló & Felvinczi, 2017).

A dizájner drogok tervezettségének köszönhetően az előállításuk egyetlen és elsődleges célja az igazságszolgáltatás kijátszása, habár az új pszichoaktív szerek hasonló hatással és profillal rendelkeznek, mint a nemzetközi ellenőrzés alatt álló illegális kábítószerek, azonban a szerek megváltoztatott kémiai szerkezetének a következményeként ezen anyagok már nem szerepelnek a tiltólistákon, azaz azonosításukig és listára vételükig következmények nélkül terjeszthetők.[3]

Mik a legnagyobb veszélyei a fiatalokra nézve?

A különböző szolgáltatók elmondása alapján az ÚPSZ-t használó kliensek átlagos életkora egyre alacsonyabb, valamint a fiatalok többsége olykor tévesen a szer kezdeti legalitása és elnevezése („bio” fű) miatt biztonságosnak, sőt sokesetben az egészségre kedvező hatást gyakorló szernek gondolják ezen anyagokat. A kockázatokkal kapcsolatos tévhitek mellett a legnagyobb problémát az online kereskedelem, azaz a könnyű hozzáférhetőség lehetősége jelenti, mely kapcsán elmondható, hogy a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015[4]-ben az új szerek online piacának vizsgálata során 38 olyan oldalt talált, amelyekről új pszichoaktív szer rendelhető, melyeket fajta szerint füstölőnövény vagy fürdősó formájában árusítanak. Az oldalak többsége nem tüntette fel a szerek tényleges összetevőit, a csomagolások többségén többnyire az állt, hogy állati és emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagok. Kiemelték azt is, hogy elsősorban az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó hátrányos helyzetű fiatalokat érinti a probléma, melyet elsősorban az alacsony ár és a könnyűhozzáférhetőség eredményezhet. A szerek előfordulnak ugyan magasabb társadalmi osztályok fiatal csoportjainál is egyaránt, azonban a rendszeres szerhasználat ezen osztályoknál ritkább, inkább a kipróbálás szintjén marad meg.

“A középiskolások körében készült 2019-es ESPAD vizsgálat (Arnold, Elekes 2020) eredményei szerint a szerfogyasztási struktúrában második helyen állnak a szintetikus kannabinoidok: a 16 éves diákok huszada (4,9%) próbált valaha életében kannabinoidot. A szintetikus kannabinoidok fogyasztásának életprevalencia értéke kb. kétharmadára – 7,2%- ről 4,9%-ra - csökkent 2015 és 2019 között.”[5]

A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok 70%-a életének abban az ötéves periódusában ismerkedik meg a szerekkel, amely a serdülőkorra esik. A mai társadalomban, valamint az új szerek könnyű elérhetősége és alacsony ára miatt ez az életszakasz még fiatalabb életkorra esik, sok esetben számolnak be arról, hogy már a 8-10 éves korosztálynál is megjelenik a dizájner drogok kipróbálás szintű használata. (Fodor & Sófi, 2015).

Mivel a pszichoaktív anyagok elsődlegesen a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, így a fiatal (még fejlődésben lévő) korosztályt kritikusan nagyobb mértékben veszélyezteti a szerek ebben a korban történő kipróbálása, mint később. Az eddigi tapasztalatok alapján a szerek használata olyan mértékű egészségügyi és mentális elváltozásokat okozhatnak, amelyek az egyén egész életére hatással lehetnek. Sokan mire a felnőtt korba lépnek szellemileg teljesen leépülnek az új szerek használatától. A szakemberek elmondása alapján egyfajta gyors mentális és egészségügyi leépülés jellemzi az ÚPSZ használóit. A szakemberek közül mindenki hasonló mentális tünetekkel jellemezte az új pszichoaktív szerhasználókat: pszichotikus állapot, téveszmék „megbolondulás” jellemzi a fogyasztókat, amely viszonylag rövid időn belül lezajlik, továbbá a szerek használatának a következményeként sok esetben alakul ki a mentális betegség vagy pszichiátriai betegség (Kaló & Felvinczi, 2017).

A Gondos Panni Család- és Gyermekjóléti Központ és Szociális Szolgálat a 2018. szeptember 1-jével hatályba lépő törvénymódosítás értelmében biztosít óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet, melyről a 1997. évi XXXI. törvény 40/A. § (2) ag)[6] pontja rendelkezik. Az óvodai és iskolai szociális munka során a szociális segítők számos alkalommal és színtéren találkoznak a gyermekekkel/fiatalokkal, mely során képesek felismerni az esetleges szerhasználattal kapcsolatos problémákat. A szerhasználat mentális és fiziológiai veszélyeire felhívni a figyelmet, valamint szükség esetén a már kialakult szerhasználati zavarral küzdő egyéneket a megfelelő intézmény felé delegálni.

Az alábbiakban az ÁNTSZ megbízásából készült Módszertani útmutató a dizájner drogokkal kapcsolatban területi és iskolai védőnők számára c.[7] írás alapján kerül ismertetésre néhány olyan testi, pszichés és magatartásbeli változás, illetve a szerhasználathoz kapcsolódó eszközök (úgynevezett „drogos kellékek”), amelyek segíthetnek a szerhasználat felismerésében.

Annak érdekében, hogy az alábbiakban bemutatott különböző szinten megjelenő változások bemutatása ne adjon okot téves következtetésre, fontos leszögezni, hogy a szerek hatásai más-más formában jelennek meg az egyes szerhasználóknál, nem egyértelmű, hogy mindenkin jelentkeznek, illetőleg mindenkin ugyanolyan formában jelennek meg ezek a tünetek, valamint, hogy az egyes tünetek hátterében más okok is állhatnak. Hiszen bizonyos tünetek (pl. magas pulzusszám, izgatottság, „pörgés”) a túlzott energiaitalok fogyasztása is eredményezhet, valamint családi konfliktus vagy lelki megrázkódtatás is okozhat pszichés és viselkedésbeli változásokat a gyerekeknél. Továbbá a felismerést nehezítheti az is, hogy a fogyasztók sokszor megpróbálják leplezni az árulkodó jeleket, elsősorban a fizikai tüneteket, például sminket használnak, hogy eltakarják a szürke, fakó arcbőrt, vagy szemcseppel kezelik a kivörösödött, bevérzett szemüket.[8]

Gyanút keltő testi változások

• Beszürkült, beesett arc
• A normálisnál szűkebb vagy tágabb pupillák
• Szájszárazság
• Orrfolyás
• Étvágytalanság, drasztikus fogyás
• Étvágy fokozódása, édességek iránti vágy megnövekedése, drasztikus súlygyarapodás
• Túlzott érzékenység a külső ingerekre
• Ismeretlen eredetű véraláfutások a testen
• Tűszúrások nyoma a testen

Gyanút keltő pszichés változások

• Ok nélküli feldobottság, hiperaktivitás, esetleg örömkitörések
• Kedvetlenség, közönyösség, depresszió
• Túlzott érzékenység, idegesség, szorongás, esetleg pánikérzés
• Beszédesség, gyakran összefüggéstelen beszéd
• Memóriazavar és a koncentrálóképesség csökkenése
• Koordinációs zavarok, tér-, időérzékelés zavara
• Túlzott fáradékonyság, gyors kimerülés
• Alvászavarok (álmatlanság, rémálmok, színes álmok)
• Személyiség- vagy tudatzavar, látomások

Gyanút keltő magatartásbeli változások

• Rejtélyes hangulat- és viselkedésváltozások
• Túlzott költekezés, kölcsönkérés, értékes dolgok, vagy pénz eltűnése
• Zárkózottság, titkolózás, hazudozás
• Családon belüli kapcsolatok megromlása
• Korábbi baráti kapcsolatok megromlása, megszakadása
• Új barátok eltitkolása
• Beilleszkedési nehézségek
• Szabályok, kötelezettségek figyelmen kívül hagyása
• Csökkent érdeklődés a korábbi tevékenységek (pl. családi programok, sport,
• egyéb iskolán kívüli programok) iránt
• Kimaradozás, iskolakerülés, munkakerülés
• Teljesítmény (tanulmányi eredmény, sportteljesítmény) hirtelen romlása
• Konfliktus a tanárokkal, diáktársakkal (esetleg védekező vagy agresszív viselkedés)
• Smink túlzott használata

Gyanút keltő használati tárgyak

• Alufólia-darabkák, furcsán hajtogatott pakettek
• Ismeretlen tabletták, kapszulák, bélyegek, por, fű
• Injekciós tű, fecskendő, érszorító, ampullák
• Megfeketedett kanál, vatta, cigaretta-füstszűrő
• Kicsavart citromhéj, citromos flakon, kockacukor
• Üres, vagy kitöltött orvosi vények
• Napszemüveg feleslegesnek tűnő használata (pl. sötétben)

Összességében láthatjuk, hogy az új pszichoaktív szerek sajnálatos módon egyre fiatalabb korosztálynál jelennek meg, főként az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó hátrányos helyzetű vagy szocializációs hiányt szenvedő fiatalokat érinti súlyosabban a probléma, amely ezt a célcsoportot megcélzó prevenciós programok megindításának szükségességét jelzi. Továbbá elgondolkodtató, hogy a fiatalabb gyermekek (9-12 év) számára is szükséges lehet a prevenciós tevékenység ezen a területen, hiszen a szerhasználattal kapcsolatos prevenciós programok többnyire felsőtagozattól kezdődően jelennek meg.

Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém

Elérhetőségünk:

Cím: Veszprém Pápai út 37/B.

Tel.: 06/88/421-857 3

e-mail: drogambulancia@invitel.hu

honlapunk: www.drogambulancia-veszprem.hu

A DROGOKKAL kapcsolatos érintettségről többnyire AZT GONDOLJUK, hogy az mindig mást ér utol. Az soha NEM NÁLUNK, HANEM MINDIG MÁSHOL történik: sötét szűk utcákban, tiltott helyeken, a normál családi, polgári idill keretein kívül. A „rossz” családokban, a „rossz” iskolákban, a leszakadó településeken.

A TÁVOLÍTÁSSAL BEKÖSZÖNŐ NYUGALOM, azonban hamis illúziókat szőhet, amely a PREVENCIÓ EREJÉT IS ALÁÁSHATJA.

Szerencsére környékünkön hosszú évek távlatában is nagyon kevés esetről tudunk, amikor gyermekek, fiatalok kerültek volna a fogyasztási csapdába.

Azonban mégis úgy gondoljuk, hogy NYÍLT KOMMUNIKÁCIÓVAL sok minden megelőzhető, áthidalható és kivédhető ezen a területen is. SZENTECZKY ÁDÁM  ISKOLAI TANÁCSADÓ MUNKATÁRSUNK cikke ennek érdekében született. (A Cikk a Teljes Lét című folyóirat 2021/2-es számában megjelent írás teljes terjedelmű változata)

Szakirodalom:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.403615 Letöltve: 2021. március 26.

2020-as ÉVES JELENTÉS (2019-es adatok) az EMCDDA számára készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2020_HU.pdf Letöltve: 2021. március 26.

Birkás B. dr. – Busa Cs. – Füzesi Zs. dr. prof. – Szemelyácz J. dr. – Tistyán L. dr. (2017). Módszertani útmutató a dizájner drogokkal kapcsolatban területi és iskolai védőnők számára http://norveg.vedonoi.antsz.hu/Tartalmak/Vedonoi_oktatoanyag_kiadvanyok/Dizajner_drog Letöltve: 2021. március 26.

Dunay, M. – Port, Á. (2015): Az új pszichoaktív szerek online piacának vizsgálata 2015. Nemzeti Drog Fókuszpont. Kézirat. In: Nemzeti Drog Fókuszpont Éves Jelentés 2016 http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/HU_National_Report_2016_HU.pdf Letöltve: 2021. március 26. 

Fodor M. dr. – Sófi Gy. dr. (2015). Az ifjúsági drogkarrier veszélyei. Orvosi hetilap, 156(46), 1843-1846.

Kaló Zs. – Felvinczi K. (2017). Szakértői dilemmák és az ÚPSZ-használat észlelt mintázatai. In: Változó Képletek, Új(abb) szerek: kihívások, mintázatok. Szerk: Felvinczi Katalin, L’Harmattan Kiadó, Budapest

Nemzeti Drog Fókuszpont (2017): Kábítószerügyi helyzetkép Magyarország p. 17. https://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/K%C3%A1b%C3%ADt%C3%B3szer%C3%BCgyi-helyzetk%C3%A9p.pdf

Letöltve: 2021. március 26.

United Nations Office On Drugs and Crime – World Drug Report 2016, New York https://www.unodc.org/doc/wdr2016/WORLD_DRUG_REPORT_2016_web.pdf

Szendrei K., Domonkos V., Hunyadi A. (2012). Új pszichoaktív szerek Európában – a dizájner drogok 1.rész, Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet Szeged, Eötvös u. 6. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/3200/ Letöltve: 2021. március 26.

[1] https://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/K%C3%A1b%C3%ADt%C3%B3szer%C3%BCgyi-helyzetk%C3%A9p.pdf

[2] Oki terápia: A betegség, illetve a panaszok kiváltó okának megszüntetésére irányuló tevékenység.

[3] https://www.unodc.org/doc/wdr2016/WORLD_DRUG_REPORT_2016_web.pdf

[4] http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/HU_National_Report_2016_HU.pdf

[5] http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2020_HU.pdf

[6] http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.403615#foot360

[7] http://norveg.vedonoi.antsz.hu/Tartalmak/Vedonoi_oktatoanyag_kiadvanyok/Dizajner_drog

[8] http://norveg.vedonoi.antsz.hu/Tartalmak/Vedonoi_oktatoanyag_kiadvanyok/Dizajner_drog#_Toc479075734