Régen a napórákat úgy készítették, hogy csak napsütésben legyen rajtuk látható a múló idő.

Az üzenet, amit hordozott mindenki számára ismert: „Csak a derű óráit számolom.” (Horas non numero nisi serenas.) Ez a felirat az időmérő szerkezetek belsejében vagy a hátoldalukon is látható volt.

Ez a kettős jelentés nem csak a napórákra vonatkozott, hanem az embereket is arra bíztatta, hogy múltjukról, jelenükről és az elképzelt jövőről is vidáman gondolkodjanak, és az emlékezést is a hála érzése töltse meg.

Ez a régi bölcselet nem a mai „Vedd fel a rózsaszín szemüveget!”  hamis és üres örömködésére hívott.

De az sem kell, hogy az IDŐSEK VILÁGNAPJÁN csak az elmúlásra, a hétköznapok szürkeségére, az életünket kísérő veszteségekre gondoljunk, hiszen rengeteg természeti, emberi, művészi szépség vesz bennünket körül, csak rájuk kell csodálkoznunk.

A lassuló (vagy gyorsuló?) idő tartogathat olyan örömteli, számolható derűs órákat, amelyek mellett fiatalabb korunkban, rengeteg teendőnk miatt elrohantunk.

Az idősödésnek is vannak napórái. Ezek lehetnek az ismétlődő és új színezetű családi örömök, a kortárs kapcsolatok, a barátokkal tölthető tartalmas idő, a megint felfedezhető sportolás, a művészetek, a zene, a tánc, az olvasás, a kert és a virágok, kedves háziállataink, a finom ételek, sütemények készítése, a nehézségeken is átsegítő humor és nevetés.

Nekünk, a Gondos Panni Szociális Központban dolgozó munkatársak gyermekei mondták el véleményüket a családi örömök kapcsán arról, hogy ők mit is gondolnak a velük élő, sok-sok értéket hordozó idős, vagy idősödő hozzátartozójukról.  Azt kérdeztük tőlük, hogy vannak-e a családjukban idős rokonok, és mit tudnának elmondani róla (róluk)?

Most ezt osztjuk meg Önökkel:

Csanád 14 éves: Igen, vannak. Dédimamám, papa, meg a sima mama, kettő is, meg apa (viccből mondtam). Anya.(ő sem idősödő). Mamát azért szeretem, mert jól főz. Apát azért, mert vicces. Anyát azért szeretem, mert gondoskodó, mindenre figyel, néha túl sok mindenre, amire mások nem.

Flóra (12): Dédimama, Marika mami, habár ő nem annyira idős, Vince Papa. Edit mami, Szilveszter papi, habár ő nagyon idős. Marika mami szép, szépen öltözik, szemüveges, a haja rövid. Ő segítőkész, mindig finomakat főz.  Amikor nála voltam, mindig segített a háziban és Vendelt (a kutyát) is szereti.

Hanna (10): Vannak. Papa, Mama, van a dédimama és a másik Papa, Mama. Edit maminak ősz haja van, rövid. Kedves, okos. A belső tulajdonságai miatt szeretem.

Hunor (8): Mami és Papa. Mamit azért szeretem, mert ő játszik velem. Ad nekem macifejet.  A Papát meg azért szeretem, mert ő meg (karácsonykor vagy valami ünnepségeknél) megmutatja a kocsi gyűjteményét.

Máté (3): Anya meg Apa.  Mami meg Papa. Nem tudom. Taptoj (kapcsol) mesét Mami.

Csenge (19): A nagymama és a nagypapa kedvesek, segítőkészek. Lehet rájuk számítani.

Zalán (15) Az ötvenéves az idősnek számít? Ha nem, akkor a mamám már biztosan az. Ő már több, mint hetven. Őt csak úgy szeretem. Kicsi koromban sokat mesélt nekem, játszott, biciklizett velem. Azt nagyon szerettem. Sajnos messze lakik, így többnyire messengeren beszélünk. Jó, hogy már ezekhez is ért.

Dániel (16): Vannak idősek is a családban. Papa alacsony, kék szemű, nagyon-nagyon segítőkész, a foci a mindene, jaaaaa, és mi. Soha nem káromkodik, és mindig jókedvű.

Marci (16): Csak az idős, aki annak is érzi magát, úgyhogy a mi családunkban nincsenek.

Gréta (6 és fél): Igen, vannak. Papa, mama. Papát azért szeretem, mert segíthetek neki. Mamát azért, mert finom sütit süt.

Benedek (9): Igen vannak. Dédi a legidősebb, aztán Papa, Mama, és a messzi papát se hagyd ki! Papáról azt tudom elmondani, hogy asztalos, és van sok gépe. Szeretem, mert csinált nekünk sok mindent, és egyébiránt is. Mamit meg azért, mert szokott nekünk sütit sütni.

Dávid (6 ): Ajaj, de még mennyi van! Dédpapa, a felsőörsi dédi, a veszprémi dédi, a mami, ő nagyon öreg, az almádi dédi, a Marika nénje, meg a Kati mama. Sajnos, a dédpapa meghalt, de egyszer versenyeztünk, hogy ki egye meg előbb a levest, ez nagyon szép emlék. A mami bármit megtenne értem, és nagyon szeret engem, és zöld a szeme. Ugye, anya, zöld a szeme?

Hunor (12): Vannak. Ott van anyának az anyukája és apának az anyukája. Erzsi mamát, apának az anyukáját azért szeretem, mert kedves, vicces és érti a poénjaimat.

Gréta (13): Vannak. A nagyszüleim. Papát azért szeretem, mert ő az, aki a modern idősek közé tartozik. Lehet vele videó játékokról vagy hasonló dolgokról beszélni. Szeret gyűjtögetni kis tárgyakat, vagy csak venni valamit akár egy kis vásárban is. Mivel én nem vagyok beszédes típus, jó, hogy ő akár több órán keresztül is tud hozzám beszélni, én élvezem a társaságát, még ha másoknak már gyakran elege van belőle.

Léna (9): Igen, vannak. A papám és a mamám. Vagyis kettő papám van és egy mamám. A másik mamám sajnos, meghalt. Ő már a mennyben van. Juci mama szép. Finomakat főz, elvisz a játszóra és vásárolni. Ezek miatt szeretem. Gyuri papa: azért szeretem, mert olyanokat mond, amin nagyokat nevetek. Joci papával keveset találkozunk, de ő is kedves, szép, nagy udvara van és bajusza.

Dóri (13): Igen, a nagyszülők. Sokat tanulhatunk tőlük, beszélgethetünk velük.

Réka (10): Igen, a mamám. Ő alacsony, szemüveges, ősz hajú. Segítőkész, kedves. Játszik velem, együtt kutyát sétáltatunk, akasztófázunk, tornászunk, utána kap egy kis masszást.

Dorka (13): Sajnos, én már csak a nagymamámmal tudok találkozni. Édesapám szülei és anyukám apukája már meghaltak. Ő elég messze lakik tőlünk, ezért csak ritkán tudjuk meglátogatni. Mindig várom, hogy mikor megyünk hozzá, mert keveset látom. Nagyon szeretem a nagymamámat. Kedves, törődő, és mindig röplabdázik velem, még úgy is, hogy fáj a háta.

Panni (13): Mami, és egy fogadott Papi van. Mami, a legeslegjobb nagymama az egész világon, türelmes és segítőkész. Finomakat süt és remek szakács. Kicsi koromban sokat játszottunk és mindig mesélt. Most is szoktunk játszani, kártyázni és ország-városozni, és kocka pókert. Lerajzolta az ugróiskolát is, de ő nem ugrálja végig csak mi ketten.

Liza (9 és fél): Vannak idősebbek, hát Mami, aztán Peti apukája és ennyi. Mami nagyon segítőkész, sokat szoktunk játszani, és meg is ver ….(mi???)….a játékban…hi-hi… Nagyon  szép sütiket szokott sütni nekünk. És megtanított olvasni, azóta is szeretek olvasni. Még egy dolgot mondok: jó a nagymamám öltözködési stílusa. (így mondta!) Ennyi.

A sütik, közösség, a derű, a közös játék, a mesélés az unokáknak, frissítő munka: ezek lehetnek a kulcsszavak az idősek napórájában. Milyen egyszerű, de szép dolgok, az ősz derűjeként az élet érettebb szakaszában.

/MIJ/

Illyés Gyula: Milyen hamar

Milyen hamar megszokod a

fákon a lombot;

milyen hamar megszokod, ha

a lomb lefoszlott;

milyen könnyen véglegesnek

veszed a nyarat, telet;

milyen hamar elfogadnád

öröknek az életet…